A használhatóság témakörével minden MDR vagy IVDR hatálya alá tartozó eszköz gyártójának foglalkoznia kell, mivel mindkét rendelet I. melléklet 5. pontja előírja a felhasználási hibákkal kapcsolatos kockázatok kiküszöbölését vagy csökkentését.
A kapcsolódó IEC 62366-1 szabvány a következő fő lépéseket írja le a jó használhatóságra irányuló tervezés lépéseiként:
Ez így önmagában is elég bonyolultnak és hosszadalmas tűnik, nem is beszélve arról, hogy mindezt a kockázatirányítási és termékfejlesztési folyamattal, dokumentációval összehangoltan kell elvégezni.
Van-e valami kiskapu, hogy csökkentsük a befektetett munkát és a kapcsolódó vizsgálati költségeket?
Az IEC 62366-1 szabvány lehetőséget biztosít arra, hogy a kapcsolódó erőfeszítéseket testre szabjuk a felhasználói felület mérete és összetettsége, az eszköz használatához társítható ártalom súlyossága, a használati előírás terjedelme és összetettsége és az ismeretlen eredetű felhasználói felület megléte alapján.
Ez szuper, de ezt hogyan valósítsuk meg a gyakorlatban? Sajnos erre már nem ad választ ez a szabvány…
Ha szeretnéd megtudni, hogy mi a megoldás, jelentkezz az ingyenes webinárunkra!
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! A regisztrációhoz kattints ide!